Megkezdődik a héten a második negyedéves gyorsjelentési szezon, többek között amerikai nagybankok publikálják a héten a számaikat. Az április-júniusi időszak volt az első negyedév, amit teljes mértékben lefedett a koronavírus-járvány és az elemzők várakozásai szerint az elmúlt évek leggyengébb negyedéve lehetett a vállalati profitok tekintetében.
Az elmúlt egy évben hatszorosára emelkedett a Tesla értéke, a vállalat már 259 milliárd dollárt ér, több mint 12-szer akkora, mint az összes magyar tőzsdei cég, OTP-vel, Mollal, Richterrel együtt. Hamarosan a legnagyobb amerikai vállalatok részvényeit tömörítő S&P 500-ba is bekerülhet a Tesla, ehhez azonban még szükség lenne arra is, hogy egymást követő 4 negyedévben nyereséges legyen az autógyártó, erre eddig még nem volt példa. Az esélyek még soha sem voltak olyan jók, mint most, ha a Tesla 3 egymást követő nyereséges negyedévvel a háta mögött az idei második negyedévben is profitot mutat ki, akkor újabb akadály hárul el az indextagság elől, ami újabb vevőket hozhat, ami még feljebb emelheti a részvényárfolyamot. Ellenkező esetben csúnya esés jöhet, jó adag optimizmus van ugyanis beárazva a papírokba.
Dúl az optimizmus a tőzsdéken, legtöbben már csak arra tudnak hivatkozni, hogy azért kell venni mindent, mert felesleges az amerikai jegybankkal szembe menni. Az alábbi videós elemzésben a legfontosabb tőzsdeindexek mellett a kínai börze és a VIX-index is terítékre kerül, és amiből kiderül, hogy érdemes most egy kicsit óvatosabb álláspontra helyezkezdni.
Féktelen emelkedésen vannak túl a világ részvénypiacai, március közepe óta 30-40 százalékot raliztak a fontosabb benchmarkok, még a továbbra is súlyos globális pandémiás helyzet sem tudta elrontani a befektetők hangulatát. Ekkora emelkedés után adódik a kérdés, nem drágák-e már a részvények. A rövid válasz az lenne, hogy a legtöbb piacon már feszített az árazás, de a képlet ennél bonyolultabb. Nem mindegy ugyanis, hogy figyelembe vesszük-e, hogy a tőzsdék sztárjai, a benchmarkokat egyre inkább uraló nagy techvállalatok részvényei miatt egyre kevésbé reprezentatívak az aggregált árazási mutatók a szélesebb piacokkal kapcsolatban, de az alternatívák sem túl vonzók, alacsony állampapírhozamok mellett egyrészt érdemes kimozdulni a komfortzónából, és például részvényekbe fektetni, másrészt nulla közeli kockázatmentes hozamnál a vállalati árazások is olyan magasak, amiket csak elbír az Excel.
Ázsiában még estek a tőzsdék ma reggel, a vezető európai részvényindexek viszont már mérsékelten emelkedtek a nap folyamán, és az amerikai tőzsdék is felfelé vették az irányt a nyitást követően. Eufóriáról nem beszélhetünk, inkább csak arról van szó, hogy a múlt hét pénteki nagy esés után megérkeztek a vevők a részvénypiacokra, azonban a járványhelyzet alakulása továbbra is nyomás alatt tartja a tőzsdéket.
Miért emelkednének még magasabbra a részvénypiacok? Ki fog még ezeken a szinteken is részvényeket venni? Csak két kérdés, ami gyakran elhangzik beszélgetésekben az elmúlt hónapok tőzsdei ralija után, a kérdésekre mutatunk néhány választ. A részvénypiacok csodálatos emelkedésével párhuzamosan a profi befektetők egyre optimistábbá váénak, miközben pont a kisbefektetők pessimisták, utóbbiak hangulatát kontraindikátorként értelmezve jöhet még emelkedés a tőzsdéken.
Elsöprő többségben, szám szerint 98 százalékban vannak azok a befektetők, akik szerint a piacok jelenleg túlárazottak, miután a részvénypiacok rekord mértékben pattantak vissza a márciusi mélypontról – derült ki a Bank of America legfrissebb alapkezelői felmérésből. A felmérésben 212 alapkezelő vett részt, akik összesen 598 milliárd dollárnyi eszközt kezelnek.
A történelem egyik legfájdalmasabb ralija zajlik a tőzsdéken, sokan lemaradtak a nagy vételekről, a márciusi mélypont után sokan reménykedtek még egy újabb esésben, ami azonban nem jött el, és aminek egyre kisebb az esélye. A pesszimisták, a shortosok, a huhogók az elmúlt napokban újra remélhették, hogy most majd végre eljön a várt korrekció, felkapcsolják a villanyt és vége lesz a tőzsdei bulinak, aztán jött Trump és a Fed, és azt mondták a DJ-nek, hogy márpedig a bulinak folytatódnia kell. Mehet a Despacito. Unalmas már, de még mindig működik.
A Morgan Stanley hétvégi elemzése szerint a bank arra számít, hogy a részvénypiacok emelkedése előtt van még tér, az S&P 500 pedig a mostani szintekhez képest több, mint 10 százalékkal kerülhet feljebb.
Március óta nem látott mértékben estek mind a tengerentúli tőzsdék csütörtökön. Ha a historikus eseményeket nézzük, akkor viszont nincs ok a pánikra, hiszen a nagy eséseket követő kereskedési napokon általában emelkedett az S&P 500, hosszútávon pedig nagy esély van rá, hogy feljebb kerül majd az index.
Hónapok óta nem látott eladói hullám söpört végig ma az amerikai tőzsdéken, megnéztük, meddig tarthat az esés.
Az elmúlt napokban már korrekció nélkül és egyre meredekebben emelkedtek a világ tőzsdéi, most az esés is olyan heves, mint amilyen az emelkedés volt.
Az év eleje kifejezetten jól indult a világ részvénypiacain, azonban a koronavírus-járvány miatt évtizedek óta nem látott esés zajlott le február és március közepe között, amibe után sokan egy új, akár évekig tartó medve piac kezdetét is belelátták. Egyre inkább úgy tűnik, a pesszimistáknak ezúttal nem lett igazuk, a vezető részvényindexek közül egyre több már csak mérsékleten esik, sőt olyanok is vannak, amelyek nem csak hogy idén fordultak plusszba, de új történelmi csúcsra emelkedtek.
Most, hogy jórészt lezárult az első negyedéves vállalati gyorsjelentési időszak, eljött az ideje levonni a vállalatok által közzétett adatok tanulságait és a távolabbi kilátásokra gyakorolt hatásukat. A Fidelity International szakemberei megvizsgálták a koronavírus-járvány hatását a különböző régiókban és szektorokban működő vállalatokra és azok részvényeire.
Több milliárd dollárt érő vállakozást épített fel Ryan Cohen, a Chewy nevű e-kereskedelmi cég alapítója, majd néhány évvel később eladta a társaságot és a befolyt pénzből egy szokatlan befektetési stratégiával, mindössze két részvényből álló portfóiót alakított ki. Több év távlatából már látszik, hogy hogyan alakulhatott a portfólió hozama, és hogy ez hogyan viszonyul az S&P 500-zal eléhető nyereséghez.
A friss amerikai munkanélküliségi adat hatására, valamint az Európai Központi Bank bejelentései következtében emelkedéssel nyitották a csütörtöki kereskedést a tengerentúli tőzsdék, azonban néhány óra után már elbizonytalanodtak.
Brad Neuman, az Alger befektetési stratégája szerint az okostelefonok elterjedésével lezárult egy szakasz a technológiai fejlődésben, azonban rögtön át is lépünk egy 50 éves technológiai forradalmi időszakba, amelyet hosszútávon kifizetődő lehet megjátszani a részvénypiacon.
Az év elején még senki sem gondolta, mi vár ránk idén, remek kilátások voltak 2020-ra. Azonban a koronavírus globális elterjedése rengeteg rekordot döntött meg, és olyan dolgok történtek ráadásul csőstül, amire legmerészebb álmainkban sem gondoltunk.
A világ már túl van a koronavírus által a gazdaságra mért legnagyobb ütésen, ezzel pedig megnyílik az út az S&P 500 előtt, hogy tovább kapaszkodjon felfelé a történelmi csúcsa felé – állítja az egyik Wall Street-i elemző, aki épp a piaci mélypont előtt megjósolta, hogy a részvénypiacok agresszívan felpattannak majd.
Történelmi jelentőségű esést láttunk idén a részvénypiacokon, sokan csökkentették a kitettségüket és igyekeztek zárni a pozícióikat. Viszont a kereskedők új generációja valósággal megrohamozta a részvénypiacokat az alacsony árak láttán, ez látszik a népszerű online brókerek első negyedéves számlanyitásain.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
